III. Fázis 2 – Megtelepedés és életmód-építés (25–60. nap)

III. 5. Fehérje és a kíméletes étrend

A rost a flórát táplálja, a fehérje pedig téged: az izmaidat, az immunrendszeredet, a gyógyuló bélfalat. A következő három napban megtanulod, hogyan építs be elegendő, jól tolerálható fehérjét egy kíméletes, gyógyulást támogató étrendbe.

Összefoglaló

Az elmúlt napokban a bélflórád táplálásáról volt szó – most rólad lesz. A fehérje az az építőanyag, amiből a tested helyreállítja önmagát: az izmokat, az immunrendszert, a gyógyuló bélfalat. Egy hosszú, kimerítő fertőzés után a szervezetednek erre fokozottabban van szüksége. A következő három napban megtanulod, hogyan vigyél be elég, jól tolerálható fehérjét úgy, hogy közben az étrended kíméletes és könnyen emészthető maradjon. A cél, hogy minden főétkezésednek legyen egy jó fehérjeforrása.

Miért fontos a fehérje a gyógyulásban?

A fehérje az emberi test alapanyaga: ebből épülnek az izmok, a bőr, a bélfal sejtjei és az immunrendszer védekező molekulái. Egy elhúzódó Clostridioides difficile[G] fertőzés alatt a szervezet sok fehérjét veszít – a tartós hasmenés, az étvágytalanság és a gyulladás mind elhasználja a tartalékokat. Ezért a gyógyulás szakaszában a megfelelő fehérjebevitel alapfeltétel: ez adja a nyersanyagot ahhoz, hogy a tested újraépüljön.

A fehérjének van egy különösen fontos szerepe a bél szempontjából is: hozzájárul a bélfal regenerációjához. A bélnyálkahártya nagyon gyorsan megújuló szövet, és ehhez folyamatos építőanyag-utánpótlásra van szükség. Amíg a rost a flórát táplálja, a fehérje a „falat" magát erősíti – a kettő együtt segít abban, hogy a bélbarrier helyreálljon, és jobban ellenálljon a kórokozóknak.

Egy gyakorlati fogás sokat segíthet: oszd el a fehérjét több részre a nap folyamán, és kezdd a bevitelt már a reggelinél. Sokan reggel szinte alig esznek fehérjét, este pedig egyszerre sokat – pedig a szervezet egyenletesen tudja a legjobban hasznosítani. Ha minden főétkezésedhez társítasz egy jó fehérjeforrást, és a reggeli sem marad ki, a tested folyamatos utánpótlást kap a gyógyuláshoz.

Milyen a kíméletes, fehérjében gazdag étrend?

A „kíméletes" itt azt jelenti: könnyen emészthető, nem terheli túl a gyógyuló bélrendszeredet, mégis tápláló. A jól tolerálható fehérjeforrások általában a sovány, puhára elkészített ételeket jelenti: főtt vagy párolt csirke- és pulykahúst, sovány halat, tojást, jól megfőtt hüvelyeseket kis adagban, natúr tejtermékeket - akkor, ha tolerálod őket. A készítési mód itt is számít: a párolás, főzés, sütés zsiradék nélkül kíméletesebb, mint a bő olajban sült, fűszeres, nehéz fogások.

Érdemes egyelőre kerülni a túl zsíros, erősen fűszeres, panírozott vagy nehezen emészthető húsételeket, mert ezek megterhelhetik a beleidet, és puffadást, ezzel pedig kellemetlenséget okozhatnak. Ugyanígy óvatosan a nagyon nagy, egyszeri adagokkal: a kisebb, gyakoribb étkezések most jobban tolerálhatóak. A hüvelyesek – bár kiváló, rostban is gazdag fehérjeforrások – eleinte kis adagban és jól megfőzve a legjobbak, hogy ne okozzanak gázképződést.

Kapcsold össze, amit eddig tanultál. Egy ideális tányér ezekben a napokban így néz ki: egy könnyen emészthető fehérjeforrás (mondjuk párolt csirkemell), mellé egy adag kíméletes rost (párolt zöldség vagy egy kanál főtt hüvelyes), és minél többféle növény a heti 30-as listádhoz. Így egyetlen étkezéssel táplálod a bélflórádat és építed a tested – pontosan ez a kíméletes, gyógyulást támogató étrend lényege.

A jó zsírok: az omega-3

A fehérje esetén érdemes néhány szót ejteni a zsírok minőségéről is, mert nem minden zsír egyforma. Van egy különösen értékes csoport, az omega-3 zsírsavak[G] csoportja, amelyeknek kifejezett gyulladáscsökkentő hatásuk van – éppen ami egy elhúzódó fertőzés után jól jön. Ráadásul támogatják a gyógyuló bélfalat is: hozzájárulnak ahhoz, hogy a bélbarrier ép és ellenálló maradjon.

Az omega-3 legjobb forrásai a zsíros tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia), a növényi oldalon pedig a lenmag és a lenmagolaj, valamint a dió. Nem kell nagy mennyiség: heti két-három adag zsíros hal, vagy naponta egy kanál őrölt lenmag a zabra, illetve egy marék dió már érdemi különbséget jelent (az adag a szív- és érrendszeri ajánlásból származik: Kris-Etherton és mtsai, 2002 [129]). Készítsd a halat is kíméletesen – párolva vagy sütve, nem bő olajban – hogy a gyógyuló beleidet ne terheld.

🩺 Klinikai blokk

Az adekvát fehérjebevitel a poszt-infekciós rekonvaleszcencia kulcstényezője: a több betegséggel élő belgyógyászati betegnél a tápláltsági állapot romlása önálló kockázati tényező, ezért az energia- és fehérjecélok teljesítése kiemelt feladat (Gomes és mtsai, 2018 [133], ESPEN); az időskori szarkopénia-irodalom szerint az elégséges fehérjebevitel mérsékli az izomvesztést (Deutz és mtsai, 2014 [099]) – a tartós hasmenéssel és katabolikus állapottal járó rCDI-re való vonatkoztatás analógia. A butirát[G] a kolonociták elsődleges energiaszubsztrátja, és a rostbontó flóra egyéb SCFA-termékeivel[G] együtt modulálja a nyálkahártya-barrier integritását (Hamer és mtsai, 2008 [062]); az elegendő enteralis fehérjebevitel pedig a szöveti regeneráció általános feltétele (Wu, 2013 [091]). A két útvonal együttes, poszt-FMT szinergiáját közvetlenül vizsgáló emberi adat nem áll rendelkezésre.

A fehérje napi egyenletes elosztása (különösen a reggeli fehérjebevitel) kedvezőbb a szintézis szempontjából, mint az esti, egyszeri nagy adag: azonos napi összbevitel mellett az egyenletes elosztás magasabb 24 órás izomfehérje-szintézist eredményezett egészséges felnőtteknél (Mamerow és mtsai, 2014 [128]) – belgyógyászati lábadozó betegeken ezt nem vizsgálták. A kíméletes, alacsony zsír- és fűszertartalmú elkészítési mód a gyógyuló bélnél a diszkomfort és a motilitászavar csökkentését célozza – a magas zsírtartalom és a tüneti terhelés összefüggését funkcionális dyspepsiában szisztematikus áttekintés is leírja (Duncanson és mtsai, 2018 [131]), ez azonban más betegcsoport, tehát irányadó analógia, nem közvetlen bizonyíték; a hüvelyesek fokozatos, jól főzött bevezetése kiegyensúlyozza a magas fehérje- és fermentálható rosttartalmat a tolerálhatósággal (FODMAP[G]-szempont): a fermentálható szénhidrátok és a bélpanaszok összefüggését randomizált étrendi vizsgálat IBS-ben igazolta (Halmos és mtsai, 2014 [070]), a hüvelyesek adagolására és elkészítési módjára vonatkozó ajánlás pedig ebből levezetett gyakorlati analógia. Immunszupprimált betegnél a nyersanyag-higiénia (jól átsütött hús, pasztőrözött termékek, a nyers vagy nem kellően hőkezelt élelmiszerek kerülése) kiemelten fontos: a sérülékeny csoportokban az élelmiszer-eredetű fertőzés kockázata és súlyossága lényegesen nagyobb (Lund 2015 [130]).

A zsírsav-minőség önálló moduláló tényező: az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (EPA, DHA a tengeri halban; ALA a lenmagban, dióban) gyulladáscsökkentő eikozanoid- és rezolvin-mechanizmusokon keresztül hatnak, és a mikrobiota-összetételt is módosítják – bár kevert irányban: a humán szupplementációs vizsgálatokban a Faecalibacterium aránya csökken, miközben a Bacteroidetes és a butirátot termelő Lachnospiraceae aránya nő (Costantini és mtsai, 2017 [066]). A kiegyensúlyozott omega-6/omega-3 arány az SCFA-termelő nemzetségeknek kedvez a proinflammatorikus, LPS-termelő baktériumokkal szemben (Zou és mtsai, 2025 [093]), az EPA/DHA pedig gyengíti a gyulladásos kaszkádot (Calder, 2017 [065]); poszt-FMT rekonvaleszcenciában ezt közvetlenül nem vizsgálták – a relevancia mechanisztikus átvitel.

A fehérjeforrás megválasztása élelmiszer-biztonsági szempontból is mérlegelendő. A szárnyasok húsa biológiailag kiváló alapanyag; a tartástechnológiában alkalmazott antibiotikumok és koccidiosztatikumok esetleges maradványainak a humán bélflórára gyakorolt hatását azonban nem vizsgálták. Elővigyázatosságból – nem bizonyított kockázat miatt – a lábadozás idejére inkább a legeltetett állatok húsát ajánljuk. Ez a mi gyakorlati megfontolásunk, nem irodalmi ajánlás.

37. nap – Fehérje a reggeliben

Ma a leggyakrabban kihagyott étkezésnél kezdünk: a reggelinél. Egy jó fehérjeforrás reggel beindítja a napi gyógyító utánpótlást.

  • Reggelire tegyél be egy fehérjeforrást: tojást, natúr joghurtot, vagy egy kis adag sovány sajtot;
  • Tartsd meg a reggeli rostot is (zab, gyümölcs) – fehérje és rost együtt szerepeljen;
  • Készítsd el kíméletesen: főzve vagy párolva, nem bő olajban sütve;
  • Napló: székletszám, Bristol, puffadás, folyadék; a reggeli fehérjeforrás.
38. nap – Fehérje minden főétkezéshez

Ma kiterjesztjük: minden főétkezésnél legyen egy jól tolerálható fehérjeforrás, kíméletes formában.

  • Ebédhez és vacsorához is társíts egy fehérjeforrást (párolt csirke, sovány hal, tojás);
  • Kerüld ma is a zsíros, panírozott, erősen fűszeres húsételeket;
  • Inkább kisebb, gyakoribb adagok szerepeljenek az étrendben, mint egy nagy, nehéz fogás;
  • Vezess be egy kiemelkedő zsír-, omega-3-forrást: egy adag zsíros tengeri hal, vagy egy kanál őrölt lenmag a zabra, esetleg egy marék dió;
  • Napló: székletszám, Bristol, puffadás, folyadék; a napi fehérjeforrások.
39. nap – A teljes tányér

Ma összerakjuk, amit tanultál: fehérje, kíméletes rost és növényi sokféleség egyetlen tányéron.

  • Állíts össze egy „teljes tányért": egy fehérjeforrást + egy kíméletes rostot + minél többféle növényt;
  • Ha hüvelyest használsz fehérjének, kis adagban és jól megfőzve edd;
  • Figyeld, hogy a kíméletes elkészítés mellett kevesebbet puffadsz-e;
  • Napló: székletszám, Bristol, puffadás, folyadék; a tányér összetétele és a tolerálhatóság.

🍽️ Az étkezés ezekben a napokban

Ennek a három napnak a témája a fehérje és a kíméletes étrend - a három nap konkrét étkezési feladata erre épül: tegyél egy jól tolerálható fehérjeforrást (tojás, natúr joghurt, sovány sajt) már a reggelibe, a reggeli rost mellé (37. nap); utána minden főétkezéshez társíts egy kíméletes fehérjeforrást (párolt csirke, sovány hal, tojás) és egy jó omega-3-forrást (38. nap); végül rakd össze a „teljes tányért": egy fehérjeforrás + egy kíméletes rost + minél többféle növény (39. nap). Az elkészítés maradjon végig kíméletes: főzve, párolva, nem bő olajban.

A Növény-naptár (F. függelék) ezekre a napokra kíméletes, pektinben gazdag gyümölcsöket ajánl: kivit (37. nap), körtét (38. nap) és epret (39. nap). Ezek a napok a naptár „fokozatos bővítés" (31–50. nap) fázisába esnek, ahol a cél a növényi sokféleség és a fermentálható rostbevitel fokozatos növelése. A kivi és a körte oldható rostja (pektin) gyengéden támogatja a regularitást, az eper pedig polifenol-forrás; a fermentálható rost a rostbontó baktériumok szubsztrátja, amiből rövid szénláncú zsírsavak, köztük butirát képződik – ez táplálja és regenerálja a gyógyuló bélfalat, épp azt a felületet, amelyet a fehérje is épít. Így a gyümölcsök diverzitása[G] és a fehérje a mukozális gyógyulásban egymást kiegészítve hatnak.

📊 Adat

Ezekben a napokban naponta rögzítsd:

  • DiffBiome dózis (kapszula/nap) és LOT-szám, ha még tart a kúra;
  • napi székletszám;
  • széklet Bristol-skála (1–7), a 3–4 a cél;
  • puffadás (0–5);
  • véres széklet (igen/nem);
  • folyadékbevitel (liter);
  • a napi fehérjeforrások, különös tekintettel a reggeli fehérjére;
  • közérzet (1–5);
  • Mozgás: típus + perc, lépésszám (cél/tény);
  • Stressz-szint (1–5) és hangulat (1–5);
  • Alvás (óra + minőség 1–5).

Miért fontos ez?

A gyógyuláshoz építőanyag kell és ez az építőanyag a fehérje: ebből újul meg az izomzatod, az immunrendszered és a gyógyul a bélfalad. Ezekben a napokban megtanultad, hogyan vigyél be elég, jól tolerálható fehérjét egy kíméletes étrend segítségével – elosztva egész napra, már a reggelitől elkezdve. És ami a legszebb: egyetlen okos tányéron egyszerre tudod táplálni a flórádat (rost, növényi sokféleség) és építeni a tested (fehérje). A következő három napban az étkezések időzítéséről lesz szó.

Hivatkozások

[062] Hamer HM, Jonkers D, Venema K, Vanhoutvin S, Troost FJ, Brummer RJ. The role of butyrate on colonic function. Aliment Pharmacol Ther. 2008. Link

Narratív áttekintés a butirát – a kolon mikrobiális rost-fermentációjával termelt SCFA – biológiai aktivitásáról és az emberi kolon-működésben betöltött mechanizmusairól. A butirát a kolonociták elsődleges energiaforrása, és modulálja a gyulladást, karcinogenezist, a nyálkahártya-barrier integritását, az oxidatív stresszt, permeabilitást és jóllakottságot. Az áttekintés konszolidálja a butirátot mint a kolonhomeosztázis központi effektorát és a kolonbetegségek étrendi beavatkozásának célpontját.

[065] Calder, P. C. Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochem Soc Trans. 2017. Link

Az omega-6 és omega-3 zsírsavak gyulladásban betöltött szerepét áttekintő közlemény. Az olajos halból vagy halolaj-kiegészítőkből származó EPA és DHA részben gátolja a leukocita-kemotaxist, az adhéziós molekulák expresszióját, a leukocita-endotél interakciókat, valamint az arachidonsav-eredetű eikozanoidok és proinflammatórikus citokinek termelését. Az EPA-ból származó eikozanoidok jellemzően gyengébbek, mint az arachidonsavból származók, és az EPA/DHA gyulladáscsökkentő és gyulladásmegoldó mediátorokat (resolvinok, protektinok, marezinek) ad, ami alátámasztja alkalmazásukat gyulladásos állapotokban.

[066] Costantini L, Molinari R, Farinon B, Merendino N. Impact of Omega-3 Fatty Acids on the Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2017. Link

A hosszú távú táplálkozási szokások gazdaspecifikus bélmikrobiotát alakítanak ki, de az étkezési zsírok hatása kevésbé jellemzett, mint a szénhidrátoké. A néhány felnőtt humán omega-3 PUFA-szupplementációs vizsgálat konzisztens változásokat mutat: csökkent Faecalibacterium, megnövekedett Bacteroidetes és butirátot termelő Lachnospiraceae. Mivel ezeknek a taxonoknak a diszbiózisa megfigyelhető gyulladásos bélbetegségben, az omega-3 PUFA-k kedvező hatásukat a mikrobiom-összetétel helyreállításával és a gyulladáscsökkentő rövidláncú zsírsavak termelésének fokozásával fejthetik ki.

[070] Halmos EP, Power VA, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG. A diet low in FODMAPs reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Gastroenterology. 2014. Link

Randomizált, egyszeresen vak, keresztezett vizsgálat 30 IBS-betegen és 8 kontrollon összehasonlított egy alacsony FODMAP-tartalmú étrendet (<0,5 g/étkezés) egy tipikus ausztrál étrenddel 21-21 napon át (>=21 napos kimosási idővel). Csaknem minden ételt biztosítottak. Az alacsony FODMAP-os kar szignifikánsan nagyobb IBS-tünetcsökkenést eredményezett 0-100 mm-es vizuális analóg skálán mérve, alátámasztva az alacsony FODMAP étrendet mint a tünetkontroll hatékony beavatkozását IBS-ben a standard nyugati étrendhez képest.

[091] Wu, G. Functional amino acids in nutrition and health. . 2013. Link

Az elmúlt években növekvő érdeklődés mutatkozott az aminosavak (AA) biokémiája, fiziológiája és táplálkozástana iránt az ember és más állatok növekedésében, egészségében és betegségében. Ez az AA-knak a protein-kinázokat, G-fehérje-kapcsolt receptorokat és gáz halmazállapotú molekulákat (azaz NO-t, CO-t és H2S-t) érintő sejtszignalizációban való felfedezéséből ered. Emellett táplálkozási vizsgálatok kimutatták, hogy több AA-val (pl. arginin, glutamin, glutamát, leucin és prolin) történő étrendi kiegészítés modulálja a génexpressziót, fokozza a vékonybél és a vázizomzat növekedését, vagy csökkenti a túlzott testzsírt. Ezek a meghatározó felfedezések elvezettek a funkcionális AA új koncepciójához, amelyeket olyan AA-ként határoznak meg, amelyek kulcsfontosságú metabolikus útvonalakban vesznek részt és azokat szabályozzák a szervezetek egészségének, túlélésének, növekedésének, fejlődésének, laktációjának és szaporodásának javítása érdekében. A funkcionális AA-k nagy ígéretet hordoznak a metabolikus betegségek (pl. elhízás, diabétesz és kardiovaszkuláris zavarok), a méhen belüli növekedési retardáció, a meddőség, a bélrendszeri és neurológiai diszfunkció, valamint a fertőző betegségek (beleértve a vírusfertőzéseket) megelőzésében és kezelésében.

[093] Zou T, Zhao Y, Zhou X, Kang Y, Wang X. Insight into the effects of Omega-3 fatty acids on gut microbiota: impact of a balanced tissue Omega-6/Omega-3 ratio. Front Nutr. 2025. Link

Áttekintő közlemény arról, hogyan befolyásolják az omega-3 zsírsavak és a kiegyensúlyozott szöveti omega-6:omega-3 arány a bél mikrobiota összetételét és működését: a magas arány a proinflammatorikus/LPS-termelő baktériumoknak kedvez, a kiegyensúlyozott arány az SCFA-termelő nemzetségeknek (Bifidobacterium, Roseburia, Lactobacillus); a szerzők szerint a zsírsav-arány figyelembevétele személyre szabott étrendi megközelítést támogat.

[099] Deutz NE, Bauer JM, Barazzoni R, Biolo G, Boirie Y, Bosy-Westphal A, Cederholm T, Cruz-Jentoft A, Krznaric Z, Nair KS, Singer P, Teta D, Tipton K, Calder PC. **. Clinical Nutrition. 2014. Link

Az öregedés fokozatos, előrehaladó izomtömeg-, izomerő- és állóképesség-vesztéssel jár (szarkopénia), ami mozgásszegény idősekben a legkifejezettebb. Az ESPEN Szakértői Csoport áttekintése szerint a rendszeres aerob és ellenállásos edzés a szarkopénia legtöbb elemét ellensúlyozza, a megfelelő fehérje- és energiabevitel pedig segít mérsékelni és kezelni az izom életkorral járó romlását. A csoport a hagyományos 0,8 g/ttkg/nap helyett magasabb fehérjebevitelt javasol: egészséges időseknek kb. 1,0–1,2 g/ttkg/nap, akut vagy krónikus betegségben szenvedőknek 1,2–1,5 g/ttkg/nap, mindig testmozgással kcombinálva. A cél az izomműködés, a mobilitás és az önellátás megőrzése idős korban.

[128] Mamerow MM, Mettler JA, English KL, Casperson SL, Arentson-Lantz E, Sheffield-Moore M, Layman DK, Paddon-Jones D. Dietary protein distribution positively influences 24-h muscle protein synthesis in healthy adults. J Nutr. 2014. Link

Randomizalt, keresztezett vizsgalat **egeszseges felnotteken**: azonos napi osszes feherjebevitel mellett hasonlitottak ossze az **egyenletes** eloszlast (kb. 30 g feherje reggelire, ebedre es vacsorara) a szokasos, **este fele tolt** eloszlassal (kevés reggel, sok este). A 24 orara szamolt izomfeherje-szintezis az egyenletes eloszlas mellett **szignifikansan magasabb** volt. Ez a tetel a III.5 azon allitasanak forrasa, hogy a feherje napi elosztasa – kulonosen a reggeli feherjebevitel – kedvezobb, mint az esti egyszeri nagy adag. **FONTOS KORLAT:** egeszseges felnottek, izomfeherje-szintezis vegponttal; a vizsgalat **nem** belgyogyaszati lábadozo betegeken keszult, es **nem** a belnyalkahartya regeneraciojat merte.

[129] Kris-Etherton PM, Harris WS, Appel LJ. Fish consumption, fish oil, omega-3 fatty acids, and cardiovascular disease. Circulation. 2002. Link

Az American Heart Association tudomanyos allasfoglalasa a halfogyasztasrol, a halolajrol es az omega-3 zsirsavakrol. Innen szarmazik a kozismert gyakorlati ajanlas: **hetente legalabb ket adag (elsosorban zsiros) hal**, illetve novenyi forrasbol (lenmag, dio) szarmazo ALA. **FONTOS KORLAT – a Kezikonyv szempontjabol dontő:** ez az allasfoglalas a **kardiovaszkularis prevenciorol** szol. Sem a belnyalkahartya gyogyulasat, sem a poszt-FMT labadozast, sem a mikrobiota-osszetetelt nem targyalja. A III.5-ben ezert **kizarolag a gyakorlati adag** forrasakent hasznaljuk; a mukozalis es mikrobiota-hatasok forrasai a ref-066, ref-093 es ref-065.

[130] Lund, B. M. Microbiological Food Safety for Vulnerable People. Int J Environ Res Public Health. 2015. Link

Attekintes a **serulekeny csoportok** – immunszupprimaltak, transzplantaltak, daganatos betegek, terhesek, idosek, kisgyermekek – mikrobiologiai elelmiszer-biztonsagarol. A szerzo osszefoglalja, hogy ezekben a csoportokban az elelmiszer-eredetu fertozes (Listeria, Salmonella, Campylobacter, E. coli) kockazata es sulyossaga **lenyegesen nagyobb**, es hogy ezt reszben **elelmiszer-valasztassal es -kezelessel** lehet csokkenteni: alaposan atsutott hus, pasztorozott tejtermekek, a nyers vagy nem kello mertekben hokezelt elelmiszerek kerulese, valamint a hutolanc es a keresztszennyezodes-megelozes betartasa. Ez a tetel a III.5 azon allitasanak forrasa, hogy immunszupprimalt betegnel a nyersanyag-higienia kiemelten fontos. **KORLAT:** attekintes, nem intervencios vizsgalat; nem FMT- vagy CDI-populacion keszult.

[131] Duncanson KR, Talley NJ, Walker MM, Burrows TL. Food and functional dyspepsia: a systematic review. J Hum Nutr Diet. 2018. Link

Szisztematikus attekintes arrol, mely etelek es tapanyagok valtjak ki vagy sulyosbitjak a funkcionalis dyspepsia (FD) tuneteit – a korai jollakottsagot, az etkezes utani telitettseget es az epigasztrialis fajdalmat. 6451 kozlemenybol 16 felelt meg a beveteli kriteriumoknak. A szerzok szerint a **magas zsirtartalmu etrend** osszefugg az FD tuneteivel; a buza tartalmu etelek hat vizsgalatban szerepeltek tunetkivalto tenyezokent. Ez a tetel a III.5 azon allitasanak forrasa, hogy a **zsirszegeny, kimeletes elkeszites** csokkenti a tuneti terhelest. **FONTOS KORLAT:** a vizsgalatok **funkcionalis dyspepsias felnotteken** keszultek – nem CDI utan labadozo betegeken –, es a fuszerezes, panirozas vagy a fozesi mod hatasat kulon nem meltek. A III.5-ben ezert ez **iranymutato analogia**, nem kozvetlen bizonyitek.

[133] Gomes F, Schuetz P, Bounoure L, Austin P, Ballesteros-Pomar M, Cederholm T, Fletcher J, Laviano A, Norman K, Poulia KA, Ravasco P, Schneider SM, Stanga Z, Weekes CE, Bischoff SC. **. Clin Nutr. 2018. Link

Az ESPEN iranyelve a **tobb betegseggel elo belgyogyaszati betegek** taplalasi tamogatasarol – ez a populacio all a legkozelebb egy elhuzodo fertozesbol labadozo beteghez. Az iranyelv rogziti, hogy ebben a csoportban a **tapaltsagi allapot romlasa gyakori es onallo kockazati tenyezo**, ezert a bevitel szurese es kovetese kotelezo, es **energia- es feherjecelokat kell teljesiteni**, nem pedig szukiteni a bevitelt. A tartos energia- es feherjehiany a katabolikus allapotot es az izomvesztest sulyosbitja, ronthatja a felepulest es novelheti a szovodmenyek eselyet. Ez a tetel a III.6 azon allitasanak forrasa, hogy **a koplalas-jellegu protokollok a labadozas fazisaban nem ajanlottak**. FONTOS: az iranyelv nem az ido-korlatozott etkezesrol szol; azt mondja ki, hogy a labadozo, tobb betegseggel elo betegnel a bevitel BIZTOSITASA a cel.

Szerzők:
PG
Dr. Patay Gábor
orvos, mikrobióta specialista
BA
Dr. Bezzegh Attila
orvos igazgató, orvos-mikrobiológus
AM
Dra. Anna Munar
orvos, expozóm specialista
MicroBiome Bank – orvosi szakmai tartalom. Utolsó frissítés: 2026.